Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem

Az Egyszer-volt szerelem a Bujkál a Hold folytatása, és itt Szilvási már meg sem próbálja rejtegetni a monadnivalót, ez full kommunista propaganda, olyan demagóg, hogy öröm nézni. De komolyan vicces, olyanok vannak benne, hogy Péter rágyújt valami jó magyar cigarettára, igazi, erős, kemény dohány, amitől felébredsz, nincs ám benne ópium, mint a Pall Mall-ben, és a sör is igazi, férfias ital, nem a nevetséges gyömbérsörnek csúfolt üdítő. Az ismert valóság minden fontos, és minden apró eleméről kiderül, hogy egyedül a szocialista Keleteurópában lehetséges normális életet élni.

egyszervoltszerelemHolló Péter, a tékozló fiú tehát jó útra tér, megjön az esze, és hazatér Sopronba a balul sikerült kanadai kaland után. Újra beiratkozik az egyetemre, ahová nehéz visszailleszkednie, mert a rengeteg élettapasztalatával nem passzol a középiskolapadból épp csak kiesett taknyosok közé. Sokan neheztelnek is rá a disszidálás miatt, de azért nyugodjunk meg, egy ponton kiderül, hogy a magyar fiatalok igazából megbocsátó, rendes emberek. Szóval Holló magányos, nem találja a helyét. A Bujkál a Holdban már kiderült, hogy egy Auerbach Krisztina nevű soproni lányba szerelmes, és hogy szerelmük balul sült el, az Egyszer-volt szerelem ezt a szálat veszi fel és folytatja. Krisztina közben leérettségizett, és építész akar lenni, de nem vették fel az egyetemre, két okból: négyes volt az átlaga, és becsületes építészmérnök apja nem járt közben az érdekében, mert nem akarta, hogy a lánya protekcióval kerüljön egyetemre. Ennyire jó arc. Krisztina ezért egy évet Sopronban tölt azzal, hogy apjának segít a belváros műemlék házainak régészeti feltárásában. Amúgy halál unalom az élete, barátai nincsenek, esténként angolozik vagy édesanyjával kanasztáznak, megszakad az ember szíve a szerencsétlen leányért.

Holló és Krisztina nyilvánvalóan egymásnak vannak teremtve, de túl büszkék ahhoz, hogy normálisan viselkedjenek. Krisztina kissé gyerekes és impulzív is, dehát 19 éves, szabad neki. Krisztina végül kitalálja, hogy akkor inkább disszidál, van valami Bécsben élő rokona, hozzá kiszökik. Vajon visszailleszkedik-e Holló Péter a soproni egyetemi életbe, illetve a szocialista Magyarországba? Vajon disszidál-e Krisztina, vagy időben észhez tér? Vajon Péter ezalatt mennyire melegedik össze a szemközti lakásban lakó, barna szemű és igen kedves, egyedülálló tanárnővel? Vajon egymásra találnak-e a szerelmesek végül? És vajon benyomja-e végül a nagyon tehetséges Krisztinát a becsületes Auerbach főmérnök protekcióval az egyetemre? Ez utóbbi kérdés egyébként igen érdekes és vitatható válasszal zárul. Maga a romantikus történet teljesen aranyos, tényleg összeillenek, tényleg drukkol az ember, hogy a buta félreértéseken lépjenek túl és jöjjenek össze. A háttér mindehhez Sopron, amit imádunk, Krisztina az Új utcában régészkedik és a Winkler úton lakik, és ha gondolkozni akar, akkor kis robogójával felmegy az erdőbe és elrágcsál egy fenyőtűt. Jelen bejegyzés szerzője is szívesen gondolkozik a soproni erdőben és gyakran rágcsál el fenyőtűt, bár kis robogója nincsen.

Szilvási egyébként valahogy nem erőltette meg magát az írással, vagy szorította a határidő, nem tudom, ennél azért tud ő jobban is írni. A történet rendben van, a szereplők jók, de a szöveg gyakran modoros és közhelyes, olyasmikre gondolok, hogy Krisztina tízoldalanként hátrarázza gesztenyebarna sörényét , pedig egyszer is sok lenne. Amikor szemlátomást nem veszi a fáradtságot az író, hogy kitaláljon egy jobb kifejezést, vagy legalább egy másikat. Ez egy korrekt, aranyos romantikus regény, jó karakterekkel, érdekes retró kommunista propagandával, de azért együnk őszinték, ha nem Sopronban játszódna a könyv, valószínűleg nem olvastam volna el többedszerre is.

Szilvási Lajos: Bujkál a Hold

Szilvásit tizenéves koromban szerettem, aztán már talán nem annyira, de néhány művével érzelmi okok miatt ma is kivételt teszünk, és a Bujkál a Hold az egyik.

bujkalaholdA regény arról szól, hogy 1956 után a soproni Erdészeti és Faipari egyetem néhány hallgatója Kanadába emigrál, de ott csúnyán átverik őket. Aki kiközvetíti őket, az azt ígéri, hogy Vancouverben majd egyetemre járhatnak és tanulhatnak tovább, ehelyett egy fatelepen kell dolgozniuk asszem egy évig? ahonnan nem mehetnek el szerződésük értelmében, hanem ott laknak és melóznak. Kapnak szállást, kaját, és pénzt is, de szilaj magyar lelkük nem tűri a rabszolgaságot az idegen földön. A főszereplő disszidens egyetemista srácok tehát megszöknek a fatelepről. Velük tart az Óriás bevenevű fiú is, aki nem volt egyetemista, hanem brennbergi bányász, de amikor az ötvenes években bezárták a bányát, állás nélkül maradt és aztán valahogy idekeveredett Kanadába. A srácok szökésének célja, hogy eljussanak egy farmra, valahol Kanadában, ahol öt magyar férfi él kommünaszerűen, együtt vezetik a farmot, önellátóak, becsületes munkával egymást támogatva élnek boldogan, és megpróbáljanak hozzájuk szegődni és ott dolgozni. Hiszen dolgozni szeretnek és tudnak is.

Van egyrészt a nevetséges szocialista propaganda, ami Szilvási összes könyvében kötelező, van, ahol kicsit megpróbálja árnyalni, van, ahol meg nem is vesződik ilyesmivel és az arcodba ordít. A Bujkál a Hold úgy a középúton lehet, mindenesetre kiderül belőle, hogy a kanadai erdő undorító, barátságtalan, mocsarak vannak benne és még a fák se olyanok, mint itthon; a Kanadában élő lengyelek elsőre jó arcoknak tűnnek, de aztán kiderül, hogy meglehetősen önzővé tette őket a gonosz kapitalista környezet; a becsületes munkából élő embert megkopasztják és kizsigerelik a Bankok; a sör alacsony alkoholtartalmú, nevetséges lötty; a cigarettájuk szar; a szerződésekkel átvernek. A főszereplő fiú, Holló Péter erdőmérnők-hallgató ráadásul egy soproni lányba szerelmes, ami plusz szenvedés. Ötvenhatban disszidálni egyértelműen hiba volt, nyugaton élni rettenetes, a nyugatiaknak is, de rendes magyar ember meg még kevésbé bírja, éértem?

Az öt fiatalembernek (négy egyetemista, egy brennbergi bányászfiú) ebből adódóan aztán mindvégig Sopronba, illetve Brennbergbe van honvágya. Nekem is 18 éves korom óta Sopronba van honvágyam, plusz külön rajongója vagyok Brennbergnek, mint az köztudott. Ezért nagyon szeretem ezt a könyvet, és kiválóan tudok azonosulni azzal, amikor Kanadában ott szenvednek, hogy jaj, a soproni fenyőerdő, meg jaj, a macskaköves belváros, meg amikor ott sétáltunk a Lővér körút gesztenyefái alatt.

A főszereplők és a történet alapján egyébként leginkább ifjúsági kalandregénynek tűnik a Bujkál a Hold, az öt fiú karaktere eléggé klisé, van a becsületes és jóképű Holló, a nehéz sorsú, de kemény kezű Joci, a megbízhatatlan ügyvédgyerek Lord (diplomások a szülei, az ilyenben nem lehet bízni), a Kölyök, aki egy az egyben Nemecsek Ernő maga, meg az Óriás nevű bányászfiú, akik kalandokba keverednek a kanadai rengetegben. Eltévednek, majdnem megfulladnak a mocsárban, orvvadászokkal találkoznak, közben lehet, hogy üldözik őket a fatelepről, ahonnan megszöktek, stb. Vajon eljutnak-e épségben az öt magyar férfi utópisztikus farmjára, és ha igen, ott azt a befogadó otthont találják-e, amire számítottak? Kaland, izgalom.

Ejtsünk pár szót a valóságról is: a brennbergi bányát tényleg bezárták az ötvenes években, részben gazdasági, részben politikai okokból (a szénbányászat már nem éri meg annyira, mélyíteni kellett volna, ahhoz sok pénz kell, viszont túl közel, van az osztrák határtól, nyilván nem bányászgathatnak a hidegháború idején 3 méterre a vasfüggönytől). A brennbergi bányászok nem maradtak munka nélkül, hanem más szénbányákba, főként Komlóra, Oroszlányba itrányították őket, ahol munkát, szolgálati lakást kaptak, másrészt ki az a hülye, aki önszántából elköltözik Brennbergből Oroszlányba, akkor már tényleg inkább Kanada. A Soproni Egyetem fél erdőmérnöki kara valóban lelépett 1956-ban, és tényleg megszervezték, hogy Vancouverben folytathassák a tanulmányaikat. Annyian voltak, hogy oktatásuk a University of British Columbia, Faculty of Forestry keretében megszervezett, önálló Sopron Division keretében indult meg. A Division majdnem teljes önállóságot kapott, a diákok részben magyarul folytathatták tanulmányaikat. Később a Soproni Egyetem elfogadta a vancouveri diplomákat. Sajnos nem sikerült felkutatnom olyan személyt, aki Vancouverben végzett a Sopron Division keretében, pedig próbálkoztam. Ha valaki tud, írjon, még mindig érdekel.