Perczel Forintos Dóra, Mórotz Kenéz (szerk): Kognitív viselkedésterápia

Ez meg itt a másik klasszikus, amit már olvastam előző kiadásban, és amiről keveset változott a véleményem (de mivel az a szabály, hogy mindenről annyiszor írok, ahányszor elolvasom, így fogok most is.) Ez még mindig egy jó könyv. Most gondolhatnánk persze azt, hogy elfogult vagyok mondjuk a módszerrel szemben (mert abban képződtem) és azért tetszik, de nem ez az igazság, én nem vagyok egy módszernáci és kifejezetten rajongtam a Tényi analitikuskönyvéért meg a Yalom összesért, nekem nem azért tetszik ez a könyv, mert kognitív, hanem mert ez egy jól megírt, korrekt kis  könyv. Arról szól, ami a címe, értelmes, gyakorlatias, használható.

A kognitív és a viselkedésterápia története, elméleti alapok, gyakorlati megfontolások, esetismertetések. Lehet, hogy kicsit sok esetismertetés van benne, de igazából ezek élővé és érthetőbbé teszik az elméletet. Kognitív viselkedésterápia egyes kórképekben és speciális esetekben, úgy is, mint pánik, fóbiák, depresszió, kényszer, evészavarok, szexuális zavar, pszichózis, gyerekek. Emlékeim szerint az előző kiadásban még nem szerepelt a személyiségzavarok sématerápiája, itt már az is van, remek. Emlékeim szerint a pszichózis kognitív viselkedésteráiája is valahogy rövidebb vagy kevésbé részletes volt talán? Most elég jó, hatékonyságvizsgálatokkal, mindennel. Ez egy átfogó, használható, papíralapú könyvhöz képest egészen naprakész könyv. Tudnék kötekedni, hogy hol marad a metakognitív terápia, a mindfullness, meg hogy az idegtudományi rész lehetne kissé hosszabb, naprakészebb, konkrétabb és tényszerűbb, de nincs kedvem szidni ezt a könyvet, műfajában (mármint magyar nyelvű pszichoterápiás tankönyvek) így is meglepően jónak tartom.

Advertisements

Mórocz K., Perczel Forintos D.: Kognitív viselkedésterápia


Ez egy remek könyv a kognitív viselkedésterápiáról, meglepően jól öszeszedett és értelmes. Az első fejezetekben kapunk némi ízelítőt a két módszer történetéből (illetve, hogyan lett belőlük egy módszer), valamint a két módszer elméleti alapjairól. Hogyan kell viselkedésterápiát csinálni, kiknek jó ez, mire való, miért így. Mi a kognitív terápia elméleti alapja, és hogyan kell a gyakorlatba átültetni mindezt. Épp annyi elmélettel és gyakorlati megfontolással, és közbeszúrt esetismertetéssel, amennyi kell.

A második részben azokról a kórképekről van egy-egy fejezet, amelyekben a leggyakrabban alkalmazzák a kognitív viselkedésterápiát: depresszió, szorongás, szociális fóbia, pánik, szexuális zavarok. Itt részletesen, egy vagy több eset kapcsán tárgyaljuk, hogy az adott kórképben (már amennyiben a szociális fóbia például kórkép, de nem jut eszembe jobb szó) milyen speciális módszereket tud a kognitív viselkedésterápia, egyéni megfontolások, gyakorlati alkalmazás.

Általában az a problémám előítéletem a pszichoterápiás könyvekkel, hogy az európai könyvek messze túlságosan elméleti síkon mozognak, sokat foglalkoznak a módszer mögött álló filozófiai gyökerekkel, emberképpel, miegymással, és szeretnek halandó számára nehezen követhetően fogalmazni, míg az amerikai könyvek borzalmasan leegyszerűsítőek, olyanok, mint egy szakácskönyv vagy barkács-hobbi-szakkönyv, ezt illeszd ide, ezt oda, aztán kész, az emberi lélek meg azért csak cizelláltabb az összerakható ikea-bútornál. Ez a mostani könyv viszont meglepően jól ötvözi a gyakorlatiasságot az elméleti háttérrel. Egyébként hiteles is, a két szerző a két nagy magyar kognitív viselkedésterapeuta. És ritkán mondok ilyet, de kivételesen az a véleményem, hogy mind szakemberek, mind a téma iránt érdeklődő laikusok haszonnal forgathatják.