Csépe Valéria: Kognitív fejlődés-neuropszichológia

Ezt is akkor vettem, amikor a Changuex-t, meg még egy pár ilyesmit, és ha esetleg úgy tűnne, hogy mostanában szépirodalom helyett neuropszichológiát olvasok, akkor az az igazság. Persze, ideje lenne lassan tisztába jönnöm az alapfogalmakkal, például, hogy létezik olyan szó, hogy fejlődés-neuropszichológia, és az mennyiben különbözik a "sima" neuropszichológiától, de nem baj, legalább tágul a látóköröm. Szóval a könyv első részében engem érdeklő témákról esik szó (végrehajtó funkciók, figyelem, tesztek), és nagyon örültem, a második felében meg beszédfejlődési zavarokról, diszlexiáról, meg egyéb gyógypedagógus-dolgokról, de azért az is elég érdekes volt ahhoz, hogy végigolvassam. Egyébként abszolút hiánypótló darab, nem hiszem, hogy ebben a megközelítésben írtak már gyerekpszichológiáról; viszont nem az a kifejezett "érdeklődő laikusoknak" szóló könyv, kell hozzá előtanulmány. Vali néni időnként ugyan kísérletet tesz arra, hogy az esetleg betévedő laikus olvasónak elmagyarázza a PET vagy a fMRI működését, de inkább ne tette volna. Ellenben hozza, amit a cím ígér: tele van vicces, számomra ezelőtt ismeretlen összetett szavakkal, mint például "jobbfülfölény" meg "egérölés-reakció" meg "álljjelzés-feladat".

Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan

Elindultam egyik délután kognitív idegtudomány és/vagy neuropszichológia könyvet venni, és a Fókuszban leárazva találtam ezt. Nem éppen az, amire a tartalomjegyzék alapján gondoltam, vagyis nulla kognitív idegtudomány, inkább molekuláris biológia meg neurotranszmitterek, de elég jó, ezért végigolvastam, ha már elkezdtem. Az első fejezet a neuropszichiátria története az ókori Egyiptommal kezdődően, ez a beetetés, mert izgi és olvasmányos. A további fejezetekben megtaláljuk nagyjából mindazt, amit neuroanatómiából, -szövettanból és idegélettanból tanultam, valamint még némi embriológiát, és bár Changeux igyekszik érdekesen csomagolni, néha igencsak elvész a részletekben. Azért elmeséli, miből áll az agyunk, hogyan fejlődik, és milyen kémiai folyamatok mennek végbe pl. szomjúság vagy orgazmus során. Changeux eredetileg neurobiológus, és bár alapvetően emberről szóló könyv, igazából csomó állatos példát hoz (pl, mi történik a tücsök agyában ciripelés közben, meg ilyenek). 1982-ben írta az öreg, itt 2000-ben adták ki, és ez néha látszik, pl a könyvben a PET (Pozitron Emission Tomography) még iszonyatos újdonság, akkora, hogy még nincs is neve (még nem úgy hívják, hogy PET, hanem körülírják), fMRI-nak pedig még se híre, se hamva. Kicsit Bánki: Az agy évtizedében-re emlékeztető könyv, laikusok is megértik, de csak az olvassa el, akit tényleg érdekel az ilyesmi.