Imogen Edwards-Jones & Anonymus: Hotel Babylon

A cselekmény ezen pontján elegem lett a tudományból, és könnyed olvasmányra vágytam, úgyhogy Hotel Babylon. Húgomtól kaptam kölcsön, aki a hotelszakmában tervezi karrirerje építését, szóval számára biblia, egyébként pedig remek laza-könnyed-szórakoztató könyv. Meg nem nevezett luxusszálló recepciósának egy napját meséli el, órákra lebontva, amit 24-rajongók biztosan szeretni fognak. Semmi rendes cselekménye nincs a könyvnek, csupán azok a dolgok történnek, amik egy szállodában – gondolom – szoktak, a szakácsok főznek, a takarítók takarítanak, a bármixer homokos ("Ginotól olyan távol áll az, hogy felesége legyen, mint Victoria Beckhamtől egy kiadós étkezés"), pár vendég idegesítő vagy kínos kérésekkel áll elő, berúg, megbolondul vagy meghal, mások pedig rengeteg borravalót osztogatnak; hajléktalanok lopóznak be italokat csenni a bárból, bangladeshi takarító alszik egy szekényben, sztárok jönnek-mennek-drogoznak. A recepciós fickó, miközben real time végigdolgozza a napot, még egy csomó sztorit elmesél, ami más napokon, más hotelekben, vagy más sztárokkal történt. A fordítás elég… döcögős, bár úgy gondolom, angolul tök jó szövege lehetett a főszereplőnknek, eredetiben kellett volna inkább olvasni. De kikapcsolódásnak klassz volt.