Anita Diamant: A vörös sátor

Ez egy regény, de a Babamama kategóriába is beletettem, mert annyira nagy szerepet kap a regényben a női lét, a szülés, a bábaság, hogy témájában inkább oda illik. Nem is igazán tudom eldönteni, mennyire lehet érdekes olvasmány olyasvalaki számára, aki épp nem terhes vagy nem ezek a kérdések foglalkoztatják.

vorossatorA regény bibliai környezetben játszódik, Jákob feleségeinek és egyetlen lányának története. Bibliát kevésbé ismerők kedvéért: Jákob idejében a férfiak állattenyésztéssel foglalkoznak, törzsekben élnek és több feleségük van. Jákob a bibliai történet szerint beleszeret Ráhelbe, de először el kell vennie annak idősebb nővérét, Leát, és csak utána veheti el Ráhelt. Ezután még két feleséget is beszerez, és ezektől születik nagyon sok fia, akik közül az egyik József, aki aztán egyiptomba megy és ott a fáraó bizalmasa lesz; és születik egy lánya, Dína, akiről csak nagyon keveset ír a Biblia. Ezek a nők a bibliai történetben mellékszereplők, A vörös sátorban pedig ők a főszereplők. A regény arról szól, miféle dinamika zajlik ugyanazon férfi különböző feleségei között, pláne, ha azok eredetileg testvérek, mi a helye a szerelemnek és nem utolsósorban a testi szerelemnek egy ilyen sokfeleséges, félnomád törzsben, hogyan lehet kislányból nővé érni, annak lelki nehézségeivel és az adott törzsben honos pogány ceremóniáival együtt.

A vörös sátor az asszonyok sátra, ide vonulnak el, amikor menstruálnak, meg amikor szülnek. A törzsben élő asszonyok ciklusa természetesen nagyjából szinkronizálódik, ezért a hónap ugyanazon három napján pihennek a vörös sátorban. A gyerekeik, úgy emlékszem, csak addig jöhetnek be, amíg szoptatják őket, de Dína nagyobb korában is bemehet közéjük, mivel lány. A nők közül sokan megtanulnak alapvető szülésvezetési technikákat, nagyobb nehézségek esetén pedig hívják a bábát, aki több praktikát tud és vannak gyógynövényei is, de ebben nagyjából ki is merül a szülés alatt nyújtható segítség. Dína sok mindent elles a bábától, sok szülésnél segédkezik, és felnőttkorára ő maga is bába lesz. Sok szülés zajlik a könyvben, és Anita Diamant nem nagyon szépít a dolgokon: a pusztában vagyunk egy sátorban, az asszonyok szeretettel és az elérhető legnagyobb hozzáértéssel támogatják egymást, és így is sok asszony belehal a szülésbe és sok a magzati halál is. Sok gyerek nem marad életben, sok a fájdalom és a veszteség. Egyrészt nagyon jó érzés olvasni, hogy a ciklusok, a terhesség, a szülés, a szoptatás asszonyok generációinak hosszú sora óta ugyanúgy megy, és így is fog menni még évszázadokig, másrészt azért megnyugtató, hogy létezik a nyugati orvoslás és egy fokkal kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a természetnek vagy a véletlennek vagy az isteneknek, vagy aki épp eldönti, életben marad-e egy anya és gyereke. Dína aztán felnő, közben vándorol a törzs is, harcokba keveredik és különféle szellemi áramlatok érik, Dína szerelmes lesz, aztán további nehézségek és megpróbáltatások következnek, részben egy idegen országban, de szerencsére kiderül, hogy ott is ugyanúgy szülnek a nők és Dína bábatudására ott is nagy szükség van.

A könyv kritikusai szerint ha ez történelmi regény akar lenni, akkor annak csapnivaló, mert abban a korszakban egyáltalán nem így éltek a Közel-Keleten, sem a törzsek, sem az asszonyok, és Diamant igazán elolvashatott volna legalább néhány forrásmunkát. A másik kritika, amivel illetik a könyvet, hogy ugyan a Bibliában kevés szó esik Dínáról és a többi asszonyról, de amennyi történet szól róluk, Diamant azok közül is figyelmen kívül hagy vagy eltorzít néhányat: az “eredetei” történetben Dínát kislány korában megerőszakolják és bátyjai ezért véres bosszút állnak. A regényben ez egészen máshogy történik, a megerőszakolóból Diamant kölcsönös szerelmet és hősszerelmes férfit farag – ez valóban egy kicsit visszásnak hangzik így összességében. A bibliai nőalakok erősek és hősiesek, a regényben meg ugyanolyan hétköznapi, féltékenykedő, esendő teremtések, mint a mai nők. Ugyanakkor ha nem bibliaértelmezésnek olvassuk, csak egy random női könyvnek, akkor érdekes regény, nagyon “női”, szerettem olvasni.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s