William Gibson: Neurománc

neuromanc Mit is mondhatnék. A Neurománc igazi klasszikus, 1984-ben jelent meg, ezzel megalapozva a cyberpunk műfaját. Sokan, akik ajánlgatták, hogy olvassam el, egyúttal féltően hozzátették, hogy lehet, hogy nem állta ki az idő próbáját meg azóta már több ezer cyberpunk-ot írtak, Gibson és mások is, és így már unalmas lesz, meg hogy azóta már a könyvben leírt science fiction egy jelentős része a mindennapi valóságunk részévé vált, más része pedig nevetségesen máshogy alakult és hátha ez is rombol az élvezeten, meg ilyenek.

Nem rombol. Ha teljesen elvonatkoztatok attól, hogy ez egy klasszikus, és elképzelem, hogy tegnap vettem a plázában ismeretlen kortárs szerző ismeretlen műveként, csak mert le volt árazva, úgy is egy klassz, izgalmas, hangulatos és élvezhető könyv.

A történet eleinte egy igen lepusztult japán nagyváros lepusztult negyedében játszódik, ahol a Case nevű egykori konzolcowboy (csodálatosan retró kifejezés) vegetál, drogozik és a helyi alvilággal vívja kisstílű harcait. Case régen nagymenő programozó volt, csak aztán meglopta megbízóit, akik büntetésből megmérgezték, amivel elrontották az agya és a számítógép közötti interfészt, így nem tud hackerkedni többé. Egészen addig, amíg felfogadja őt az Armitage nevű üzletember, átmeneti jelleggel megjavítja az idegrendszerét, cserébe adatlopást, egyéb hackermunkákat kell elvégeznie, illetve néha valódi betörést is. A segítője a Molly nevű csaj, Armitage másik “alkalmazottja”, a cyberpunk akcióhős csaj prototípusa mesterségesen felturbózott reflexekkel és implantátumokkal. Miközben teljesítik a megbízásokat (el kell lopni egy Dixie Flatline nevű legendás hacker eltárolt emlékezetét egy mamutcégtől egy anarchistacsoport segítségével meg ilyenek), Case és Molly a megbízójuk, Armitage múltja és titkai után is elkezdenek nyomozni, akiről mindenféle, itt nem részletezett dolgok derülnek ki. A továbbiakban pszichopata tolvajok, hibernált milliomosklán, mesterséges intelligenciák, valamint az utóbbiakat kordában tartó Turing-rendőrség részvételével bonyolódik a történet.

Korrekt cyberpunk regény a kötelező sötét hangulattal, szakadó esővel, idegrendszeri implantátumokkal és többnyire szociopata szereplőkkel, 2013-ban is.

Valami rémlik, hogy többféle fordítás létezik és az eredeti fordító is újrafordította meg ilyenek, én a képen szereplő borítóval olvastam, mert az volt meg itthon. Nem volt bajom a fordítással. Időről időre felmerül, hogy film is készüljön a műből, nem tudom, lesz-e belőle valami, bár el tudok képzelni egy klassz filmet, itt nagyjából leírják, hol tart most a dolog.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s