Francois Lelord: Hector és a szerelem titkai

Elég sokáig idegenkedtem a Hector-os könyvektől (nem tudom, miért), de végül Kislány rábeszélésére megvettem ezt. A Hector utazásának a második része, de nem kell hozzá olvasni az elsőt, én sem tettem. Mostanában különben lehet, hogy velem van a baj, mert olvasom ezeket a lektűröket, és mindegyikben nagy igazságokra bukkanok az Életről és nagy felismerésekre teszek szert. Hát ez van. A Hector is ilyen. Elmondom.

Hector francia pszichiáter, egész pontosan pszichoterapeuta, ami már önmagában vicces, mert csomót élcelődik a pszichiátrián, klassz humorral. Eleve a felütés, hogy van az irodájában egy kínai metszet kínai betűkkel, amiről minden betege megkérdezi, hogy mit jelent, és ő mindig olyat mond, ami az adott páciens gyógyulását előremozdíthatja. 

"Virginie egymás után szeretett bele olyan férfiakba, akik nagyon tetszettek a nőknek, ami az elején izgalmas volt, de a végén meglehetősen fájdalmas. Hectornak ezt sikerült kiötlenie: A vadásznak minden nap újra kell kezdeni a vadászatot, de aki plántál, nézheti, amint a rizs szárba szökken.
Virginie azt mondta, elképesztő, hogy a kínaiak képesek mindezt négy betűvel kifejezni, és Hector érezte, ez a nő csavarosabb eszű nála. "

Hectort érdekli a szerelem, mert az összes betege így vagy úgy arról beszél, valamint, mert vele is megesett már egy s más. Most egy Clare nevű csaja van, aki gyógyszercégnél dolgozik, és egy nap Clare cége különös megbízatással áll elő. A gyógyszercég olyan gyógyszert szeretne piacra dobni, ami szerelmet tud okozni és el is tudja mulasztani azt. Fel is fogadtak egy zseniális neurokémikus professzort, bizonyos Cormorant, aki azonban a kutatás egy pontján eltűnt. Mivel Hector korábban jó barátságban volt a professzorral, valamint érti is a projektet, meg sokat utazott a világ körül (az előző könyvben), ezért a cég megbízza őt, hogy kerítse elő valahogy a professzort és/vagy a kutatási eredményeket, amiket szintén magával vitt. Utoljára Kambodzsában látták. A cselekmény egy egészen korai pontján Hector maga is bevesz valami kísérleti fázisban lévő szert, ami persze kissé összezavarja a dolgokat. 

Kicsit a James Bond-filmekre emlékeztet a sztori, titkos vegyületek után folyik a hajsza világszerte, gyönyörű nők, mindenféle nemzetiségű katonák meg titkosszolgálatok, öreg professzor, szerelem, kaland, izgalom, féltékenység. Azzal a különbséggel, hogy a főhős nem sármőr, hanem egy kissé naiv, máskor egészen bölcs, esetleg vicces francia pszichoterapeuta.

A kaland során Hector sokat gondolkodik a szerelmen, és néha rövid bölcsességeket vet papírra róla, amik néha valóban bölcsek, máskor közhelyek. A könyvben elmagyarázzák a romantikus szerelem és a kötődés neurobiológiáját kissé leegyszerűsítve, de nagyjából helyesen. Most nem mennék bele a részletekbe, de itt volt az a pont, ahol a homlokomra csaptam, hogy "hát persze!! az oxytocin!! ez mindent megmagyaráz!!", és hirtelen megértettem egy csomó dolgot a saját bizonyos kapcsolataimban és más emberek viszonyulásaiban. Érdekes. 

A könyvben még az a fura/szokatlan, hogy stílusát tekintve nagyon egyszerűen van megírva, nagyjából mint egy mese. Erre többször utal is a szerző, hogy ez egy mese, ezért a helyszíneket pl. meg sem nevezi. (Kambodzsát is csak onnan tudtam, hogy elrepültek egy messzi országba, ahol dzsungellal benőtt romtemplomok vannak, meg rengeteg taposóakna mindenütt.) Mondom, ez egy laza, könnyed, humoros kalandregény, lehet vinni strandra, de nagyon örülök, hogy elolvastam.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s