Ha össze kellene állítanom egy túlélőcsomagot kismamáknak, akkor Pantley könyve lenne benne az altatóskönyv (ezenkívül az Ungváry szoptatóskönyve meg a Nem harap a spenót szerepelne a csomagban). A babák altatása nehéz, mert nem alszanak, illetve nem akkor és úgy és annyit, mint amennyit a szülők várnak tőlük. A különböző könyvek szerint az a normális, ha a csecsemő rendesen alszik, és ha ezt nem teszi, akkor alvászavaros, más könyvek szerint az a normális, ha nem alszik, mert ez a csecsemőnek tulajdonsága. Mindegy, a különböző felmérések szerint a csecsemők kb. fele rendes alvó (az azt jelenti, hogy van éjszaka egy 5-6 órás egybefüggő alvásuk), a másik fele meg nem rendes, azaz 1-2 óránként felkel. A könyv leginkább az utóbbi csecsemők szüleinek szól, de a másik csapat is talál benne hasznos dolgokat.
A babaaltatásnak kb. két nagy iskolája van, a csináljunk mindent úgy, ahogy baba akarja, és ha fel akar kelni félóránként három évig, akkor ez van, nyugodjunk bele; és a sírni hagyós. Pantley ezekkel szemben kíméletes viselkedésterápiás technikákkal segít az alvási szokások kialakításában. Tetszett a könyvben, hogy empatizál a szülőkkel és biztatja őket, nem ígér azonnali, csodás eredményt, hanem legalább tíz hétig gyakorolnunk kell a technikákat, mire történik valami, és természetesen az, hogy konkrétumokat, konkrét technikákat javasol. A szemlélet klasszikus viselkedésterápia, először alvási naplót kell vezetnünk, felmérni, mi a probléma és min szeretnénk változtatni, majd kiválasztani a könyvből az ehhez tartozó és nekünk szimpatikus technikákat, ezeket következetesen alkalmazni, az eredményt rendszeresen feljegyezni.
A való életben nem próbáltam Pantley módszerét, mert a gyerek éjszaka egész rendesen alszik, de miután elolvastam a könyvet, jöttem rá, hogy egy csomó technikát már eleve csináltunk, mert az tűnt jó ötletnek. Egy-kettőt még bevezettem pluszban, de a komplett programot – felmérés, alvásnapló, következetesség – nem csináltuk, így az eredményességről nincs sajátélményem. Pantley különböző tanácsokat ad a különböző életkorú gyerekekhez, és külön éjszakai meg nappali alváshoz. Az összesnek a lényege a szokások kialakítása, márpedig szokásokat megfelelő viselkedéstréninggel ki lehet alakítani. Ha valaki esetleg rendesen megcsinálta élesben, saját gyerekén a teljes programot, akkor meséljen, javult-e a helyzet.
Mimke javasolatára olvastam el, itt ír róla.
Isolde olvasónaplója 